Sony Xperia U teszt - A legkisebb testvér

Wittmann Gábor - 2012. október 2.

A Sony termékpalettájának három aktuális húzóterméke közül a legkisebb járt nálunk és a második hét végére nagyon összemelegedtünk. Az Xperia U fiatalos, gyors, kedvező árú készülék. Vajon tömegtelefon lesz belőle?

Csomagolás, külső

A telefon egy lapos dobozban érkezett hozzánk a VIP-Phone-tól, átlagos körítéssel: töltő, adatkábel, headset, kézikönyvek, valamint egy fehér műanyag kupak figyelt a dobozában, amit a telefon alján cserélhetünk ízlésünk szerint. A feketén és a fehéren kívül a bevállalósabbak választhatják még a sárga és a pink színeket is.

 

 

A telefont kézbe véve az első, ami feltűnik, hogy nagyon jó fogása van, nem sűrűn fog kicsúszni a kezünkből. Ehhez hozzájárul, hogy a hátlap anyaga nagyon jó fogású gumírozott hatású műanyag, valamint, hogy a mai telefonok közül a kisebbek közé tartozik. A kijelző 3,5”-es, elvileg karcálló, és bár TFT-LCD technológiájú, egyáltalán nem rossz. Napfényben is kiválóan olvasható, jól látni minden oldalról, valamint – méretéhez képest – a felbontása is szuper: 480x845 pixel.

A kijelző felett foglal helyet a márkajelzés, a hangszóró, a fényérzékelő és a VGA felbontású előlapi kamera. Az érdekesség a kijelző alatt van egy átlátszó sáv formájában, melyen gyakorlatilag keresztülnézhetünk a telefonon, valamint itt csücsül a három érintőgomb ikonja is. Elsőre picit fura lehet, hogy nem itt kell megnyomni őket, hanem feljebb, ahol egy-egy apró pötty is jelzi, de ezt pár perc után meg lehet szokni. Az átlátszó sáv további érdekessége, hogy a gombok megnyomásakor a kiválasztott témának megfelelő színnel világít. A sáv alatt találjuk a cserélhető kupakot, amin elől-hátul az XPERIA felirat díszeleg.

 

 

A telefon alján van a mikrofon és ide köthetjük a kabalafigurát, vagy a nyakbaakasztós pántot. :) Bal oldalon a microUSB csatlakozó árválkodik, felül a fülhallgató kimenet (3,5” jack), jobb oldalon felül a képernyőzár gombja, lejjebb a hangerőszabályzó, legalul pedig a kamera gombja található.

A hátlap sincs túlbonyolítva, fent az 5 megapixeles, autófókuszos kamera, felette a LED-es villanó, mellettük a hangszóró nyílása, lent pedig valahogy ottmaradt egy SonyEriccson logó. :)

Ha levesszük a hátlapot, hozzáférünk a normál méretű SIM kártyához, valamint az 1290mAh-s akkumulátorhoz.

 

Belső

A telefonban egy kétmagos, 1GHz-es processzor dolgozik, 512MB RAM-mal és Mali-400MP GPU-val megtámogatva. Ezt érezni is a rendszeren, minden azonnal történik, sehol egy megakadás, nagyon jó érzés használni. Ami kicsit lelombozza a lelkesedést, az a belső tárhely mérete és a bővítési lehetőség hiánya. Összesen 8GB a belső tárhely mérete, de ebből csak kb. 4GB felhasználható.

A készülék 4 GSM (850, 900, 1800, 1900MHz) és 2 UMTS (900, 2100MHz) frekvenciát támogat. Beszélgetés közben a hangminőségre nem lehet panasz, jól érhető a másik fél és ő is jól hall minket.

A WiFi modul a b/g/n protokollokat támogatja, tud hotspotként működni, és van DLNA támogatás is. A Bluetooth 2.1-es verziójú A2DP és EDR támogatással. Ez lehetne újabb is, egyre több a 4.0-s készülék. A külvilággal - a felsoroltakon kívül - még a microUSB csatlakozón keresztül tud kommunikálni a telefon. Van még természetesen GPS, iránytű, gyorsulásmérő, viszont NFC nincs, bár ez itthon még nem nagyon fog hiányozni senkinek.

 

 

Az operációs rendszer Android 2.3.7-es verziójú, de elvileg napokon belül érkezik az ICS is. Ettől függetlenül remekül használható, érezni, hogy egy kiforrott rendszer dolgozik a telefonban. A szokásos Google alkalmazásokon kívül előre telepítve kapjuk a készüléken többek közt az Evernote, TrackID, Office Suite, Adobe Reader és McAfee Security programokat is. Ezen felül elég erősen épít a Facebookra is, rengeteg helyen használja azt a telefon, néha már kissé erőltetettnek is tűnik.

 

 

 

Vissza